Ismét hídfoglalás volt Budapesten, Hadházy Ákos jövő hétre újabb tüntetést hirdetett

Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője a Telexnek azt mondta, hogy egyelőre fontolgatják, átmenjenek-e más hídra, de a tömeg dinamikájától függően lehet, hogy ezúttal maradnak az Erzsébet hídon. Ha nem mennek sehova, annak az lehet az oka szerinte, hogy csúszott a program.

„Ennyi ember előtt még soha nem beszéltem” – mondta a színpadon Laczó Adrienn, aki november végén mondott le a bírói tisztségéről. Szerinte mindenki azt akarja, hogy ne menjünk vissza az időben, és ne adjuk vissza a gyülekezés, valamint a véleménynyilvánítás szabadságát.

Arról beszélt: a 20. században évtizedekig harcoltak a nők választójogáért, az egyenlő bánásmódért, és az állampolgárok egy csoportjának kizárása ellen. De 177 éve március 15-én a forradalmárok is a szabad véleménynyilvánításért indítottak forradalmat. Ezt a szent ünnepet használta fel idén a miniszterelnök, hogy harcot hirdessen mindenki ellen, aki nem ért egyet vele. „De minket nem lehet megfélemlíteni” – jelentette ki Laczó, és a tömeggel együtt kezdte szavalni a Nemzeti Dalt. Szerinte a gyülekezés szabadsága biztosítja a változás szabadságát, és ettől fél a hatalom.

Azt mondta: 24 éven át bíróként ítélkezett, és mindig azt tanulta, hogy a törvényeket be kell tartani.

„Ha törvénybe foglalják a szabadságunk korlátozását, mondhatjuk-e, hogy az a törvény erkölcstelen. És ha erkölcstelen, akkor törvény-e még vajon?”

Szerinte könnyebb bűnbakot keresni, mint megoldást adni, és hétről hétre meg kell mutatni, hogy „nem adjuk a szabadságunkat”. Laczó Adrienn szerint nem szabad elfogadni, hogy igazságtalan törvényekkel korlátozzák az alapvető jogokat. „A szabadságot, a szerelmet nem lehet négy fal közé zárni.”

Fóliázásról, magánéletről, napi hírekről, macskákról és egyebekről.

Becsületkasszás zsíros kenyérosztás zajlik a híd közepén, Hadházy Ákos szervezésében. Összesen 30 kilogramm kenyérrel készültek a szervezők, hozzá van elég zsír, hagyma és paprikapor, így nagyjából 900 ember tud enni.

Puzsért a saját számával konferálták fel, amit Dopemannek írt, mikor éppen egymással beefeltek. Ezután Puzsér is megjelent, és azzal indított, hogy a kormány csapdát állított a Pride betiltásával, mert a célja, hogy identitáspolitikai vitát csináljon a gyülekezési jogok védelméből. Szerinte le kell szögezni, hogy ez a demonstráció utóbbi védelmében zajlik, és aki nem tud tüntetni a Kitörés napján való megmozdulásokért, az ne tüntessen a Pride-ért sem, mert mindkettő a jogállam alapvető feltétele.

Puzsér azt mondta, ha valaki csak a neki tetszők jogaiért tüntet, az nem a megoldás, hanem maga a probléma. Hozzátette, Orbán Viktor, Magyar Péter, Toroczkai László gyülekezéshez való joga ugyanolyan fontos, mint a Pride. Nem várható el, hogy mindenki azt skandálja, hogy legyen Pride, de minden demokratától elvárható, hogy azt mondja, lehessen. Később arról beszélt, hogy a kormány nyilvánvalóan nem azért tiltja be a Pride-ot, mert azt gondolja, hogy „aki meglát egy buzit, az megbuzul”.

De ha igen, akkor felmerül a kérdés, hogy ki hiszi el, hogy a Fidesz-kormánynak pont a regnálása alatti 19. Pride-nál jutott eszébe, hogy meg kell védeni a gyerekeket „a látással terjedő buziságtól”.

Puzsér szerint ennek az országnak csak akkor lehet jövője, ha a kormánypártiak és az ellenzékiek gyűlölködő hívei megtanulnak együttműködni, tanulni egymástól. Szerinte mindenki a saját híveiért felelős, el kell kezdeni hidakat építeni, és aki megtagadja ennek építését, az a nemzethalálon munkálkodik. Vagy elkezdik ezt, és középen találkozva kezdődik új fejezet, és Szörényihez és Bródyhoz hasonlóan képesek lesznek együtt dolgozni, vagy nincs remény. De a végén hozzátette, talán még van remény.

„Itt állok ma ezen a színpadon, 17 évesen. Büszke vagyok, mégis szomorú és végtelenül mérges” – mondta Erdei Milán, akit a kormány legnagyobb ellenségeként konferáltak fel, mert transz.

Orbán diktátor úrról és fasiszta diktatúráról beszélt, majd a személyes történetét osztotta meg, hogy bemutassa: miként lehetetlenítették el a transz emberek jogait az elmúlt években. „Elveszítettem a gyermekkoromat, a barátaimat, a családomat és az emberi jogaimat, amikor 11 évesen úgy döntöttem, nem kényszeríthetnek tovább a bujdosásba, nem tudok többé valaki másként élni, mint aki vagyok. Milyen ország ez?”

Erdei nem hajlandó tovább a kormány céltáblája és az ellenzék bábuja lenni, mert a politikusok szerinte semmit nem tesznek a transzokért. „Tényleg az Emberi Jogok Európai Bíróságának kell megvédenie a saját országomtól?” Arról beszélt: transzként már az utcára se mehet ki békében, és félelem, bántalmazás, fájdalom kísérte az egész gyerekkorát.

„Nem szeretnék egy olyan országban élni, ahol befogják a számat, és megkötik a kezeimet.”

Azt üzente Orbán Viktornak, hogy transzok mindig is voltak és lesznek, nemcsak a Pride-on. Ő pedig addig nem fog hallgatni, amíg diktatúra van az országban.

Holoda azzal kezdte, hogy azért nem ért egyet a Pride-törvény bevezetésével, mert ez szerinte arról szól, hogy ne lehessen leleplezni ezt a sok hazugságot, amit a kormány elmond minden nap. Szerinte amikor arról beszélnek, hogy csak az oroszoktól tudunk olajat és gázt venni, akkor is hazudnak, mert Szlovénián kívül minden szomszédunktól tudnánk földgázt venni, sőt, vásárolunk is.

Szerinte nem igaz, hogy fizikailag rá lennénk kényszerítve, hogy az oroszoktól vegyük meg, és ugyanez a helyzet az olajjal is, az Adria-kőolajvezetéken érkezhet az országba tengeri olaj. Holoda úgy véli, nyilvánvaló, hogy valójában annak a pénznek a lenyúlása a lényeg, amik az ezekről szóló, titkosított szerződésekkel Orbán és az oligarchiái zsebébe vándorolnak. „Orbán Viktor 2007-ben azt mondta, ne legyünk a Gazprom legvidámabb barakkja, hát, nem is lettünk, mi lettünk a leggyűlölködőbb barakkja” – mondta a szakértő.

Holoda szerint a Gazprom ott van a kormány mögött, biztosítja az olajat, a gázt és a pénzt Orbán hatalmának megszilárdítására. Azt mondta, ezért fontos, hogy éljünk a gyülekezési jogunkkal, és kimondjuk, hogy hazudnak, és ebből elég volt. A szakértő a végén azt mondta, Orbán ellopta a jövőjét, és azt üzente a fiataloknak, ne hagyják, hogy az övéket is ellopja. A videóüzenete után a Gazprom himnuszát játszották le.

Csemeztanyán megtiltották az embereknek, hogy tiltakozzanak az ivóvizük és termőföldjük mérgezése ellen. Csemeztanya nem tiltakozhat. Kiáltsunk hát helyettük is: elég volt – mondta a színpadon Simkó Edit volt pedagógus.

Simkó szerint oktatási vészhelyzet van, mert az oktatásban résztvevőket lenézik, semmibe veszik, a pedagógusokat például hazafias továbbképzésre küldik. „A magyar pedagógusok nem elég hazafiasak?”

A kormánytól csak vészhelyzetet kaptunk szerinte: vészhelyzet van az oktatásban, az egészségügyben, a kultúrában és a természetvédelemben. Mindegyikhez egy-egy példát sorolt a közelmúlt híreiből.

„Mi ez, ha nem fasizmus?”

– tette fel a kérdést a volt pedagógus.

Az nem lehet szerinte, hogy egy szűk kormány korlátozza az emberek jogait, és kifossza őket. „Nem hagyjuk” – skandálta a tömeg. Az nem jogállam Simkó szerint, ahol a Magyar Nemzeti Bank a legnagyobb bankrabló, ahol mérgezni lehet a kutakat, és ahol mindent titkosítani lehet. „Nagyon vigyázzon ez a kormány, mert nagyot lehet ám dobni a gumicsontokkal, ha visszafelé repülnek!” – folytatta.

Simkó arra szólította fel a résztvevőket, hogy legyenek engedetlenek, és ne szolgálják ki a hatalmat. „Itt diktatúra van” – jelentette ki a korábbi pedagógus, és arról beszélt: valódi gyerekvédelmet, minőségi oktatást és egészségügyet szeretne, nem pedig gumicsontokat. „Legyetek hát engedetlenek, és felejtsük el a közös célunkat: ennek a diktatúrának buknia kell!”

A következő felszólalóról annyit lehet tudni, hogy „hetero, nem politikus, nem slammer, csak egy civil, akinek elege van”. Mint mondta, azért gyűltek össze, hogy kiálljanak az emberi jogok mellett, amelyben mindannyian érdekeltek vagyunk. Szerinte a Fidesz ismeri az orosz receptet, és nem restek használni. Szerinte ma a melegek jogait tiporják a földbe, holnap a cigányságét, azután a zsidóságét és végül minden politikai ellenfelüket ki fogják semmizni. Hozzátette, nincs garancia arra, hogy jövő héten is itt állhat majd, és beszélhet majd, de szerinte morog a föld, szerte a világban söpört végig a változás szele, kezdenek az emberek ráeszmélni, hogy

Orbán és Putyin egy áttétes rák, amelyek belülről rohasztják a demokráciánk szervezetén.

Boróka szerint ideológiaexportot hajtanak végre, és közben nem veszik észre, hogy a haza darabjaira hullik, a nép elégedetlen, a társadalom polarizáltabb. Mint mondta, a Fidesz elemi célja, hogy egymásnak ugrassza a magyarokat, az emberek pedig már nem bízhatnak az államban, de ettől még arra kér mindenkit, hogy higgyenek a közösség erejében, és mutassák meg mindenkinek, akik ma nem mertek kimenni, hogy a nép ereje erősebb bármely diktatúránál. Ezután Kiss Tibitől, a Quimby énekesétől idézett, pontosabban egy kiadatlan dalszöveget szavalt el, amit Kiss Tibi még 2017-ben szavalt el Veiszer Alinda műsorában a Hír TV-n. Ezt:

Egymás után lépnek színpadra a meghívott előadók, de a híd közepétől Pest felé már semmit nem hallani a beszédekből.

„Bíró Dénes vagyok, családapa. Szeretnék ebben az országban megöregedni” – mondta a következőként felszólaló férfi. „Ki az, aki egyetért velem, hogy itt akarunk maradni?” – tette fel a kérdést, majd felkonferálta Kovács Nóra Judit slammert, aki bár tíz éve Budapesten él, továbbra is falusinak tartja magát.

Slam következett a posztszocialista rettegésről, a rendszerváltás óta eltelt évekről, az elmúlt évtizedek generációs, politikai szakadásáról, a traktoros, gumicsizmás Vona Gáborról. Családi ebédről, húslevesről, Szájerről, uniós támogatásokról is szó volt, meg hogy Lőrincből elfogyott a gerinc. Megtudhattuk, hogy 2025-ben az a legnagyobb luxus, ha továbbra is kussolunk, és azt kérte a slammer: ne maradjunk csendben.

Őt úgy konferálták fel, hogy nagyon felháboríthatja a kormányt, mert nemcsak civil, hanem még Belgiumban is tanul politológiát. Azzal kezdte, hogy a szeretet eredendő, a gyűlölet viszont tanult, a gyűlölködés megterheli az embert, ezért a Pride-ot betiltó kormánypártokat arra kéri, hogy ne terheljék magukat gyűlölettel. Mahacs-Tóth Mia azt mondta, sok mindenre büszke, a magyar identitása mellett arra is, hogy meleg, és itthon is szeretne megházasodni, egy nővel. Azt is szeretné, hogy

• nyugodtan mehessen randira,
• nyugodtan sétálhasson az utcán,
• nyugodtan ébredhessen reggel,
• jogi akadályok nélkül vállalhasson gyereket,
• a transzneműek pedig megkapják a szükséges orvosi ellátást.

„Itt vagyunk, és itthon vagyunk. Szerintem csak egy hazaáruló létezik: az, aki a saját népét osztja meg, és uszítja egymás ellen, aki a hazáját apátiába és ellenségeskedésbe fojtaná” – mondta Mahacs-Tóth Mia, és azzal zárt, hogy emelje mindenki a magasba a magyar, a meleg és a transz zászlókat.

„Elfáradtam ebben az országban” – kezdte a következőként felszólaló Szalai Krisztina színművész, aki először vacillált, hogy elvállalja-e Hadházy Ákos felkérését, és részt vegyen-e a tüntetésen. Korábban úgy döntött azonban, hogy jó dolgokat szeretne tenni az országért, és akkor jár jó úton, ha legalább egy embernek tud segíteni.

De mit lehet tenni? – tette fel a kérdést. A legfontosabb szerinte a szeretet. „Szeressük magunkat, szeressük azt, akik vagyunk, és akkor leszünk képesek másokat is szeretni. Ez hiányzik most leginkább az országból.”

A bátorság a másik fontos dolgot, amit tehetünk szerinte az országért. Elmesélte, hogy egy kolléganője nem meri lájkolni a Facebook-posztjait, mert fél, hogy kirúgják a színházból. Azt is mondta: bátorság kell ahhoz, hogy ne szálljanak meg megint az országot az oroszok.

„Ne kelljen a hatalom, legyen elég mondjuk négyalom”

– folytatta Szalai Krisztina, és azt üzente minden politikusnak: tiszteletre, becsületre van szükség. A résztvevőktől pedig azt kérte: terjesszék, hogy nincs kétharmad, a legutóbbi választáson sokkal több szavazatot kapott az ellenzék. Szalai szerint hipnózisban vannak tartva az emberek, de az ellenzéki emberek vannak többségben.

Azt is mondta, hogy nagyon sokan nem tudnak kiszállni a rendszerből, mert sokat tudnak, és az életüket kockáztatnák a lépéssel. Végezetül pedig azt kívánta mindenkinek, hogy képviseljék magukat, és tegyenek egy jó országért.

Thomas Mann üdvözlését, egészen pontosan.

A mai programban van egy kis zavar, folytatta Hadházy Ákos. Eredetileg 24 órást tüntetést szerettek volna tartani, ezt be is jelentették a rendőrségnek, de a hatóságok csak 12 órás tüntetés engedélyeztek.

A tüntetőket azzal bíztatta Hadházy, hogy ilyen hidegb időben 12 órát kint lenni sokkal nagyobb teljesítmény, mint jó időben 24 órára maradni.

Bejelentette, hogy jövő hétre 24 órás tüntetést szerveznek. Akkor el fognak menni más helyszínre is, és aztán visszajönnek az Erzsébet hídra.

„A mai program egyszerű: minél többen, minél tovább maradjunk itt” – mondta Hadházy. Bár lesznek szerinte, akik más hidakat is meg akarnak nézni, ő örülne, ha nem maradna egyedül az Erzsébet hídon. „Meg kell mutatni, hogy elszántak vagyunk.”

Hadházy Ákos az elmúlt hét eseményeiről beszélt, köztük arról, hogy magyar állampolgároktól meg tudják majd vonni az állampolgárságot, a kormány kiléptette Magyarországot a Nemzetközi Büntetőbíróságból, és a bíróságoknak is átadta a róluk szóló tervezetét, ami szerinte gyalázatos, egy bíró szerint pedig bosszú lehet azért, mert a Kúria megengedte, hogy az Erzsébet hídon tüntessenek. Hadházy szerint ezek megmutatják, hogy miért fontos, hogy demonstráljanak,

a kérdés pedig az, hogy a kormány fogja előbb tégláról téglára, vagy inkább dózerrel lebontani a demokráciát, vagy ők fogják tudni lebontani ezt a rendszert.

Az elmúlt héten arról is beszélt a miniszterelnök Hadházy szerint, hogy kellene egy törvény, ami megtilthatja, hogy ők az Erzsébet hídon tüntethessenek. Szerinte ebből látszik, hogy Orbán Viktort zavarják a demonstrációk, hiszen többször mondta már, hogy szeretne egy ilyen törvényt. Hogy miért nem jelent még meg ez a törvény, annak Hadházy szerint az lehet az oka, hogy arra számítanak, ki fognak fulladni a megmozdulások. Erre megint azt mondta, hogy nem fogják abbahagyni. Szerinte az is kérdéses, hogy hogyan tudnák még tovább szigorítani a gyülekezési törvényt.

Azt mondják néhányan, hogy unalmas negyedszer is elfoglalni a hidat. Önök szerint valóban unalmas ez? – kérdezte Hadházy Ákos a tüntetés résztvevőitől. Nem, skandálta a tömeg. „Köszönöm, ennek nagyon örülük” – reagált a képviselő, aki szerint nincs annál izgalmasabb feladat, mint a Putyinék által kikísérletezett folyamatot megállítani.

Hadházy arról beszélt: szerinte azzal tudják meglepni a hatalmat, ha nem hagyják abba a tiltakozást addig, amíg nem teljesülnek a követeléseik. „Nem hagyjuk abba” – skandálta a képviselő a tömeggel.

„Nem akart jót tenni velünk a rendőrség, de jót tett” – mondta a színpadra lépő Hadházy Ákos este fél hét előtt pár perccel. Szerinte azért csúszott a kezdés, mert a rendőrség csak 16 órakor adta át a hidat a színpad felállítására. A csúszás azonban azt mutatta a képviselő szerint, hogy a résztvevők elszántak.

Hadházy úgy fogalmazott: a legnagyobb hazugság, amit a tüntetőkről állít a propaganda, hogy nem szeretik a hazájukat. Ezért a Himnusz elénekésével kezdte a programot.

Az aHang közleménye szerint az helyi szervezetük hirdettek demonstrációt a városban, a miskolci Erzsébet téren több százan gyűltek össze ennek kezdetére. A tüntetésen Sikoparija Lujza, az aHang Borsod-Abaúj-Zemplén megyei koordinátora arról beszélt, hogy a passzív kesergés helyett itt az ideje az aktív cselekedetnek. A miskolci aPont vezetője is felszólalt, ő azt hangsúlyozta, hogy a gyülekezési törvény szigorításából látszik a legjobban, hogy szorult helyzetben van a hatalom.

A Hír Tv is ott van a tüntetésen, riporterük a Momentum országgyűlési képviselőjével, Sebők Évával szeretett volna interjút készíteni. Nem járt sok sikerrel, a körülöttük állók ugyanis azt skandálták hangosan, hogy „hazudik a tévé”.

Nagyon sokan vannak már az Erzsébet hídon, de még nem kezdődött el a hivatalos program, a beszédekre kicsit várni kell.

Nagyon úgy néz ki, hogy a Momentum az elmúlt két héthez hasonlóan most is további hidakat foglalna el a beszédek után. A párt aktivistáinál Petőfi híd, Margit híd, Lánchíd és Szabadság híd feliratú táblák vannak, amely mögé majd fel lehet sorakozni. Egyelőre mindenki az Erzsébet hídon van még.

Csak 16 órakor kapták meg a szervezők az Erzsébet hidat, így nagyon kevés idő maradt a színpad felállítására. Javában dolgoznak rajta, közben pedig Hadházy Ákos a résztvevőkkel szelfizik. Hamarosan kezdődnek a beszédek.

A Momentum politikusai, aktivistái és követői 16:30-kor a Március 15. téren gyülekeztek, majd onnan lila füstgyertyákkal, zászlókkal vonultak fel az Erzsébet hídra. „A gyülekezés alapjog” – skandálják. A molinót többek között Bedő Dávid, a párt frakcióvezetője és Kerpel-Fronius Gábor volt főpolgármester-helyettes viszi.

Komjáthi Imre, az MSZP elnöke Munkát, kenyeret feliratú piros pulóverben érkezett a tüntetésre, a DK-ból már itt van Varju László és Varga Ferenc országgyűlési képviselők, valamint Rónai Sándor korábbi EP-képviselő is.

„Gyerünk, táncoljunk ha már a miénk a híd” – kiabálja egy női hang a szivárványos zászlós dinó jelmezből, és közben vadul táncol. Itt egy zebrajelmezes férfi is, de elmondása szerint nem készül performanszra.

„Ne engedjük, hogy megvonják a jogainkat! Ha szeretnél te is hangot adni a véleményednek, de nincs lehetőséged Budapestre utazni, csatlakozz hozzánk Miskolcon, az Erzsébet téren! Üzenjük meg együtt, hogy a szabadságjogok minden magyar ember számára fontosak – és mi ragaszkodunk hozzájuk!” – írják az aHang miskolci aktivista közössége, az aPont Facebook-eseményénél.

A budapesti tüntetéssel párhuzamosan, kedd 17:30-tól Miskolcon is tiltakoznak a gyülekezési jog korlátozása ellen.

„Ez a bolondulás, ez a Pride-őrület, ez az LMBTQ-borzalom, ez a genderőrület. Látják, mi van ezzel kapcsolatban?” – Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója is megosztotta a véleményét a kedd délutáni tüntetésről.

Szerinte egy erőszakos kisebbség felborítja több százezer normális ember életét, Karácsony Gergely pedig hallgat.

A Múzeum körúton vonulva már a forgalmat is megakasztották a diákok, a Deák Ferenc tér felé a teljes utat elfoglalták. Emiatt voltak is ellentüntetők, egy nő azt kiabálta nekik, hogy ők meg közlekedni szeretnének. A Ferenciek terénél a szervezők már azt kérték a résztvevőktől, hogy húzódjanak az út egyik oldalára, hogy ne akadályozzák a teljes forgalmat.