Anne Applebaum: Az amerikai jobboldal valójában az autokratikus hatalomátvételt csodálja Magyarországon

„De mi ez a modell, amit annyira csodálnak?” – kérdezi Anne Applebaum történész az Atlantic magazinnak írt cikkében, amiben az amerikai jobboldal által példának tekintett, 2010 utáni Magyarországról írt. Részletesen kifejti, hogy Magyarország 2010 óta, azaz Orbán Viktor kormányozása óta, hogyan alakult át, és ez most mennyire hasonlít arra, ami Amerikában Trump második elnöksége alatt elkezdődött. „Amerika gyorsan halad a magyar populizmus, a magyar politika és a magyar igazságszolgáltatás irányába” – írja.

A szocialista tábor „legvidámabb barakkja”, később pedig a külföldi befektetők által leginkább kedvelt közép-európai ország, azaz Magyarország ma az Európai Unió egyik legszegényebb országa, sőt talán a legszegényebb – kezdi értekezését. Applebaum felsorolja, hogy az ipari adatoktól kezdve egészen a születésszámokig minden egyre kedvezőtlenebb adatokat mutat Magyarországon. A fiatalok nem akarnak gyermeket vállalni olyan helyen, ahol a polgárok kétharmada rossznak tartja az oktatási rendszert, ahol kórházi osztályok zárnak be, mert sok orvos külföldre költözött, emellett az EU-ban legmagasabb korrupciós szint is sok tehetséges ember szemét szúrja.

„A turisták Budapest belvárosában nem látják ezt a hanyatlást. De úgy tűnik, az amerikai jobboldal sem” – fogalmaz. Hozzátette: Magyarország, illetve Orbán Viktor annak ellenére játszik kiemelt szerepet az amerikai közéleti vitákban, hogy se számukra fontos ásványkincse, se nagy hadserege nincs. Felidézte, hogy a tavalyi elnökválasztási kampányban Trump találkozott a magyar kormányfővel, a Magyarországon megrendezett CPAC nevű konzervatív seregszemlén pedig tovább erősítették ezt a kapcsolatot. Kevin Roberts politikai stratéga, a Heritage Foundation munkatársa egyik előadásában arról beszélt, hogy „Magyarország nem csupán a modern államvezetés modellje, hanem maga a modell”.

Applebaum szerint Orbánék rendszerének többnyire semmi köze a modern államberendezkedéshez. „Ehelyett egy nagyon régi, nagyon ismerős terv az autokratikus hatalomátvételhez, amelyet jobboldali és baloldali vezetők egyaránt alkalmaztak már Recep Tayyip Erdoğantól Hugo Chávezig” – írja.

A történész kitért arra is, hogy miután Orbánt 2010-ben második alkalommal is megválasztották, Magyarországon szép lassan lojális emberekre cserélték le a köztisztviselőket; gazdasági nyomással és szabályozással dolgozik a szabad sajtó megsemmisítésén; megfosztotta az egyetemeket függetlenségüktől; átpolitizálta a bírósági rendszert és többször megváltoztatta az alkotmányt, hogy választási előnyöket szerezzen magának. „A koronavírus-járvány idején veszélyhelyzeti hatalmat adott magának, amelyet azóta is megtartott. Nyíltan szövetkezett Oroszországgal és Kínával, az orosz külpolitika szószólójaként szolgált az uniós találkozókon” – fogalmaz.

Applebaum szerint ez az autokratikus hatalomátvétel az, amit Roberts és mások csodálnak, és amit most valóban meg akarnak valósítani az Egyesült Államokban. Azt írja, hogy a folyamat már el is kezdődött a közszolgálat lerombolásával, és már a sajtóra és az egyetemekre is nyomást gyakorolnak Trumpék.

De ezeknek az elképzeléseknek a hívei ritkán beszélnek arról, hogy mi történt a magyar gazdasággal és a magyar átlagemberekkel, miután ott megvalósultak ezek a tervek – hívja fel a figyelmet a történész.

Applebaum végigveszi az Orbán-kormányok által hirdetett politikát és szembeállítja azt a valósággal. Példának hozza, hogy Orbán úgy beszél családi értékekről, hogy kormánya egy főre vetítve az egyik legkevesebbet költi az EU-ban egészségügyre. Megemlíti azt is, hogy kegyelmet adtak egy olyan embernek, aki gyermekotthonokban elkövetett szexuális visszaéléseket fedezett. „Orbán sokat beszél a népről is, miközben szinte abszolút hatalmát nem a magyar jólét építésére használja, hanem gazdag üzletemberek kis csoportjának gazdagítására, akik közül néhányan a családjához tartoznak” – írja.

A történész példának hozta a Direkt36 Dinasztia című filmjében bemutatottakat. Hozzáteszi: nem Tiborcz István az egyetlen, aki az elmúlt 15 évben meggazdagodott, hanem ott van például Mészáros Lőrinc is, a gázszerelőből lett vállalkozó, a miniszterelnök régi barátja.

„Más kedvezményezettek Orbán szeszélyeitől függően jönnek-mennek.”

Anne Applebaum megjegyzi, hogy ez a fajta korrupció többnyire legális, mert a törvények, szerződések és közbeszerzési szabályok úgy vannak megírva, hogy azok lehetővé teszik ezt. Applebaumnak magyar közgazdászok elmondták: a magyarországi cégek 20 százaléka nem piaci elvek, hanem alapvetően lojalitás alapján működnek.

„Az igazságot azonban nem nehéz észrevenni bárkinek, akit érdekel is annyira, hogy odanézzen, mert ennek a korrupt rendszernek a haszonélvezői nem szégyenlősek, ha a gazdagságukkal kell hencegniük” – fogalmaz a történész. Végül arról ír, hogy bár Magyarország nagyon sok szempontból különbözik az Egyesült Államoktól, mégis aggodalommal figyeli a történéseket. „Amerika gyorsan halad a magyar populizmus, a magyar politika és a magyar igazságszolgáltatás irányába. De ez azt is jelenti, hogy a magyar stagnálás, a magyar korrupció és a magyar szegénység a mi jövőnkben is ott lehet majd.”

Anne Applebaum több könyvet is írt Kelet-Európa történetéről, így a Gulagról vagy a vasfüggöny létrejöttéről. 1988 és 1991 között az Economist varsói tudósítójaként rendszeresen írt a régióban zajló politikai rendszerváltozásról, később tagja volt a Washington Post szerkesztőbizottságának. A Gulagról szóló könyvéért elnyerte a Pulitzer-díjat ismeretterjesztő irodalom kategóriában 2004-ben. Most is rendszeresen publikál Magyarországgal és Orbán Viktorral foglalkozó cikkeket az amerikai sajtóban.