Az akadémikusok jelentős része kivonul az MTA májusi ünnepi ülésről, ha Orbán Viktor is megjelenik
Ha Orbán Viktor májusban ellátogatna a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 200. évfordulójára emlékező ünnepi ülésre, „a résztvevők számottevő része tiltakozásul elhagyná a termet” – erről szól az MTA gazdasági és jogtudományok osztályának állásfoglalása, amelyet a Válasz Online-nak küldtek meg.
Az akcióval az akadémikusok a miniszterelnök március 15-i beszédében elmondottak ellen tiltakoznának. Álláspontjuk szerint Orbán a beszédében „több tekintetben is átlépte azokat az írott és íratlan normákat, amelyeket egy jogállamban a miniszterelnök semmiképpen sem léphet át.
Erkölcsileg elfogadhatatlan, jogi felelősséget is felvető, az újkori történelmet ismerve pedig kimondottan veszélyes magatartásnak tartjuk a különféle társadalmi csoportok nagy nyilvánosság előtt történő, uszító jellegű dehumanizálását, hasonlóképpen a tendenciózus utalásokat arra, hogy bizonyos közösségek túl régóta élnek az országban, és túl sok mindent éltek túl”
– írják a közleményben.
A tiltakozásra vonatkozó indítványt Földi András, az ELTE jogi karának professzor emeritusa, Mihályi Péter, korábbi helyettes-államtitkár, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára és Vörös Imre egykori alkotmánybíró, az MTA rendes tagja nyújtotta be. Az előterjesztést a tagság hosszas vita után, ellenszavazat és tartózkodás nélkül szavazta meg a március 26-i ülésén.
Az indítványt megszavazók között volt Chikán Attila, az első Orbán-kormány minisztere és Vékás Lajos, a kormány számára az új polgári és a büntetőtörvénykönyv kidolgozását segítő Széchenyi-díjas jogászprofesszor is.
„A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás: átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat” – mondta Orbán Viktor a Fidesz március 15-i megemlékezésén tartott beszédében. Arról, hogy mely politikai gyakorlat része a dehumanizálás, mi is írtunk, ebben a cikkben pedig részletesen elemeztük Orbán Viktor beszédét.
A Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Néppárt közösség elleni uszítás miatt feljelentést is tett a miniszterelnök beszédével kapcsolatban. Ezt a Központi Nyomozó Ügyészség végül elutasította, mondván, Orbán Viktor a beszédében sem konkrét személyt, sem konkrét, a lakosság jól körülhatárolható csoportját nem nevesítette, a beszéd „erőszakos cselekményt magában foglaló konkrét erőszak kiváltására, gyűlölködésre uszító kijelentést nem tartalmaz.”
