Poloska, kullancs, zebra – a Fidesz állatkertté alakítja a közbeszédet, hogy visszavegye a gyeplőt Magyar Pétertől

A Fidesz kommunikációs gépezete köszöni szépen az aggódást, magához tért. Orbán Viktorék a kegyelmi ügy után több mint egy évig küszködtek azzal, hogy újra ők határozzák meg a politikai napirendet, nem tudtak mit kezdeni a megváltozott helyzettel, az új, érdemi kihívóval, és azzal, hogy a magyar emberek nagy része helyettük és az ő témáik helyett inkább Magyar Péterről beszélt. Emiatt gyakran kerültek abba a helyzetbe, amit a legjobban utálnak: nekik kellett Magyar Péter témáiról beszélni.

A miniszterelnök februári évértékelője óta viszont a Fidesz újra életjeleket mutat.

Miközben a Tisza Párt elnöke változatlanul járja az országot és csendben építkezik, sorra tölti meg a nagyvárosok tereit, és többnyire a közvélemény-kutatásokban – és a Lájkbajnokságban – is simán vezet, a Fidesz erős kommunikációs ellentámadásba lendült, és egyelőre úgy tűnik, ez jobban is működik, mint az eddigi próbálkozásaik. Míg a kegyelmi botrány után abszolút Magyar uralta a napirendet, ezt az előnyét most már második hónapja nem bírja visszaszerezni.

A Fidesz hetek óta túlterheléses támadást folytat, mindent megtesznek, hogy elvegyék a levegőt Magyar Péter elől, hogy kitakarják az állam működésképtelenségéről szóló üzeneteit.

Az erre kitalált orbáni taktika: a zajkeltés. A választott fegyverek pedig: az állatok.

A poloskák

A magyar közéletből hirtelen szinte állatkert lett, a miniszterelnök a poloskák felemlegetésével adta meg az alaphangot. Március 15-i beszédében kitakarítandó és „áttelelő poloskáknak” nevezte a kormánnyal szemben kritikus civil szervezeteket, a független sajtó újságíróit, az igazságszolgáltatás függetlenségéért tüntető bírókat és az ellenzéki politikusokat, akiket szerinte külföldről pénzelnek.

A miniszterelnök nagyobb beszédeinek súlyos hagyományai vannak. Az elmúlt 15 év megmutatta, hogy mi számít erős mondásnak a politikáját folyamatos támadásra és cselekvésre alapozó Orbánnál: az, ha durván fogalmaz, az, ha igazán dehonesztáló kijelentéseket tesz az ellenfeleire. Olyanokat, amiken aztán fel lehet háborodni, és még hosszú hetekig beszélni róluk, miért mondta, tényleg azt mondta-e, valóban úgy gondolta-e.

Ezért érezték sokan, hogy 2024. március 15-én, a kegyelmi botrányból ocsúdó Orbán szinte semmi újat nem mondott. Idén viszont más a helyzet. A miniszterelnök februári évértékelőjében hadjáratot hirdetett a Pride, valamint a kormánnyal szemben kritikus civil szervezetek és a független sajtó ellen. Rögtön minden megint a Fidesz által bedobott ügyekről szólt. A miniszterelnök pedig a poloskázással eljutott odáig, hogy már nem is ember, aki veszélyezteti a hatalmát.

Érthető, hogy beszédét elég nagy felháborodás követte, az ellenzéki pártok Goebbelst emlegették, az Országos Bírói Tanács és a Magyar Bírói Egyesület pedig visszautasította a poloskázást. Hetekig minden ettől volt hangos, még úgy is, hogy utólag a miniszterelnök és holdudvara is igyekezett az egészet inkább elkenni, mondván, ők csak Magyar Péterre értették – mintha azzal nem is lenne semmi gond, ha valaki csak a közvetlen politikai ellenfelét nevezi kártékony rovarnak.

Magyar Péter erre azzal válaszolt, hogy a miniszterelnök poloskázását megpróbálta összekötni a Tisza Párt aktivistái elleni agresszióval. Az önkéntesek hetek óta járják az országot, hogy Magyar saját konzultációját népszerűsítsék, eközben viszont többször is érték őket atrocitások, verbálisan és fizikailag is. Az egyik helyszínről az ismert fideszes provokátor Bede Zsoltot rendőrök vitték el, egy másikon egy hírhedt maffiózó egykori verőembere balhézott az aláírásgyűjtő pultnál. Dunaegyházán pedig a Fidesz volt polgármesterjelöltje lépett fel agresszívan az aláírásgyűjtők ellen, az ügyben garázdaság gyanúja miatt indult rendőrségi eljárás.

Magyar szerint ezek a Fidesz és Orbán Viktor „által keltett erőszak”, és a „Fidesz gyűlöletbeszéde” miatt történtek. Magyarán: a miniszterelnök poloskázós beszéde óta szerinte elszabadult az erőszak. Még a köztársasági elnököt is felszólította, hogy álljon ki a béke mellett.

Közben viszont a Fidesz Bayer Zsolttal tüntetést szervezett a Tisza Párt ellen, miután Tisza egyik EP-képviselője, Kollár Kinga arról beszélt, az EU-s pénzek visszatartásának hatékony és pozitív hatása is van. Itt Gulyás Gergely miniszter is felszólalt, beszédében pedig lehazaárulózta Magyar Pétert, a többiek pedig felszólították őt és a tiszásokat, hogy „tűnjenek a közéletből”. Magyar ennek az élét azzal próbálta meg elütni, hogy úgy reagált: szerinte egy viccpárt demonstrált.

A kullancsok

Pár hete aztán Lázár János azt mondta: azokat a NER-es vállalkozókat, „akik kullancs módon ránk telepedtek, és visszaéltek a megteremtett lehetőséggel, valóban eljött az ideje, hogy lesöpörjük magunkról annak érdekében, hogy a ránk szavazók bizalmát meg tudjuk tartani”. Azt azért igazságtalannak tartja, ha őket ezeknek a lehetőségeknek a megteremtése miatt kérik számon, „mindegy, hogy hogy hívják, hívhatják akár Mészárosnak is” a vállalkozót. Majd azt is elárulta, hogy neki nem tetszik sem a „luxizás”, sem a repülőzés, sem a jachtozás, mert akik ezeket űzik, azok szégyent hoznak a Fidesz közösségére.

Valószínűleg nem véletlenül csúsztak ki az luxizó gazdagokról szóló szavak Lázár János száján. A miniszter üzenni akart, kifelé akart beszélni, ehhez pedig jól jött neki a nézői kérdés. Persze kérdéses, hogy ezeken a Lázár-fórumokon mennyire önjárók a kérdezők, vagy mennyire irányítottak. Hogy mennyire hihető, hogy egy szimpatizáns a Fidesz holdudvarának kétes ügyeiről merjen kérdezni egy minisztert a nagy nyilvánosság előtt – aki aztán a válaszában éppen készséggel beleáll az egészbe –, azt mindenki döntse el saját maga.

Már csak azért sem tűnik partizánakciónak az egész, mert a kullancsozós részletet Lázár János a saját Facebookján is büszkén emelte ki. Amit aztán ráadásul a Fidesz-frakció még fizetett hirdetésben is megtolt egy kicsit.

Az építési és közlekedési miniszter sem akkor, sem azóta nem árulta el, pontosan kikről beszélt, amikor kullancsozott. Annyit mondott: aki érti, érti. A mondandója viszont ebben a formában tényleg nem több kommunikációs zajkeltésnél. Jól tudta, hogy ezeknek a mondatoknak lesz a legnagyobb visszhangjuk, hogy beszélni fognak róluk, amivel nem csak a fidesznek kínos témákról (például az MNB-milliárdokról, a továbbra is magas inflációról, a KSH kozmetikázott(nak vélt) adatairól, vagy a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésről) veszi el a fókuszt, de Magyar Péterről is.

A miniszter új szerepe is tudatosan végiggondolt stratégia része, Lázár János pár napja elárulta, hogy a kegyelmi botrány után Orbán Viktor leültette, és „az építési és közlekedési minisztérium portfólióját meghaladó mértékű közéleti szerepvállalásra” kérte. „Amikor azt mondta, hogy többet politizáljak, tudta, hogy mit vállal ezzel”, mondta a miniszter, aki szerint „nem véletlen, hogy a miniszterelnök teret enged” az ő álláspontjának is a nyilvánosságban.

Magyar Péterrel párhuzamosan végül ő is országjárásba kezdett, ami a Fidesz másik kommunikációs ellentámadása. Mégiscsak egy miniszter indult útnak, ráadásul egy fekete öves, aki pontosan tudja, hogy mikor mit kell mondani ahhoz, hogy tematizáljon, ráadásul a párttársaival és főnökével ellentétben a nyilvánosságtól és a sajtótól sem ijed meg. És Lázár rendre szól is olyanokat a rendezvényein, amiket felkap a magyar nyilvánosság: április elején például az a mondata járta be az étert, miszerint Magyar Péter nemrég még „Mészáros Lőrinc seggéből nyalta ki a tíz fillért”.

Lázár éppen ezért kezdett kullancsozással, hiszen így az is érdekesebbé teszi, ami egy éve még Magyar Péter felemelkedését segítette, azaz, hogy kifelé beszélő fideszesnek tűnt. Olyannak, aki csalódott a kormánypártban, aki nyilvánosan kritizálja a vezetést, és személyes ismeretei is vannak a kormánypárt működéséről. Ezt a hatást próbálja most meglovagolni maga a Fidesz is, erre a célra pedig Lázár Jánost találták a legalkalmasabbnak. A miniszter híres arról, hogy mindig különutasként viselkedik. A frakciófotózásokról rendre lemarad, mert „elalszik”, és egyike azoknak a Fideszben és a kormányban, aki mer (akit hagynak) kritikát megfogalmazni – amivel nem is fukarkodott az elmúlt egy évben. Így aztán pont jó lehet arra is, hogy a kiábrándulófélben lévő fideszeseket is megpróbálja megtartani azzal, hogy megmutatja: belül is vannak kritikus hangok, látják a problémákat.

Ráadásul a kullancsozással, vagy épp azzal, hogy azt állítja, bármikor az asztal alá tudná inni Magyar Pétert, Lázár János diktálja a tempót, Magyar Péter pedig kénytelen rá reagálni. És reagál is: „batidai banditának”, „gróf batidai Lázár Jánosnak” vagy épp „Drakulának” nevezi.

A zebrák

A harmadik állatot aztán már Magyar Péter kínálta tálcán Orbánéknak: a zebrákat.

Miután márciusban a kormány eldöntötte, hogy a magyar európai parlamenti képviselőket (így Magyar Pétert is) arra kötelezné, hogy a magyar parlamenti képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozatot tegyenek, a Tisza elnöke azzal próbált visszavágni Orbánnak, hogy oké, de „tényleg félnek az unokák a kis házi szafariban nevelkedő zebráktól?”

A kormány előbb tagadással válaszolt, azt írták, „az egész még viccnek is rossz”. A miniszterelnök gyerekkori barátja és a hatvanpusztai birtok szomszédja, Mészáros Lőrinc azzal próbált meg beszállni a kármentésbe, hogy kiadott egy közleményt: neki valóban vannak zebrái, de azokat mentette, és engedéllyel tartja.

Aztán hirtelen taktikát váltottak, és az egészet átvitték amolyan marhulásba. Orbán Viktor előbb bejelentette, hogy örökbe akar fogadni egy zebrát. Aztán behozta a képbe az ország önjelölt zebraügyi szakértőjét, a Fideszhez már eddig is közel álló Gáspár Győzikét, akit felkért arra, hogy kiválassza a „megfelelő jószágot” a budapesti állatkertből.

Bár Magyar Péter eredetileg csak vissza akart vágni a miniszterelnöknek azzal, hogy urizálással vádolja meg, ez végül egyáltalán nem ért célba: a Fidesz fogta Magyar kijelentését, és teljesen átkeretezte. Azzal, hogy Orbán Viktorék bulvárba fullasztották az egészet, ma már senki sem Mészáros valóban létező zebráiról beszél, hanem inkább a győzikés zebrákról.