Varga Mihály kezdeményezi a kormánynál az MNB-alapítvány megszüntetését

„A profiltisztítás érdekében” kezdeményezte az egyeztetést a kormánynál, jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Varga Mihály. A jegybankelnök arról beszélt, törvényi szinten is módosítanák a jegybank hatáskörét, leszűkítve azokat az alapfeladatokra, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy Varga kezdeményezi a vagyonkezelő alapítványok megszüntetését. Orbán Viktor a jegybankkal történő tárgyalásokra Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert jelölte ki, írja az Index.

A sajtótájékoztatót a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) együtt tartotta, miután aláírtak egy együttműködési megállapodást. Varga Mihály a sajtótájékoztatón a megállapodásról azt mondta, féléves rendszerességgel értékelik majd a vállalkozások helyzetét, közös kutatási projekteket indítanak, hogy elősegítsék a gazdaságpolitikai döntéseket, feltérképezik a növekedési potenciállal rendelkező kis- és középvállalkozásokat (kkv-k), illetve segítik egymást a vállalati konjunktúra előkészítésében. Emellett a cél az, hogy nagyobb mértékben csatornázzák be a vállalatokat a döntéshozatali folyamatokba. „Minden terv annyit ér, amennyi megvalósul”, mondta Varga.

Azzal kapcsolatban, hogy múlt héten a Standard and Poor's hitelminősítő negatív kilátással hagyta a befektetésre ajánlott kategóriában Magyarországot, Varga Mihály azt nyilatkozta, ilyen döntésnek senki nem örül, de Magyarországnak azt a pályát kell elérnie, ami a tartós növekedést fenntartja az alacsony infláció mellett.

Az MNB-botrányról Varga azt mondta, a jegybank arra törekszik, hogy a fő feladataihoz nem tartozó tevékenységeket lecsökkentse. Ő ide tartozónak érzi az alapítványok működését is, ezért ezeket felülvizsgálják, racionalizálják a működésüket. Azt már a legutóbbi kamatdöntő ülésről lehet tudni, hogy Orbán Viktorral egyeztetést kezdett, most újságírói kérdésre elmondta, kezdeményezte is az egyeztetést a kormánynál, „a profiltisztítás érdekében”. A jegybank hatáskörét törvényi szinten fogják módosítani, ennek felelőse lesz Gulyás Gergely.

Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:

• a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;
• a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;
• illetve magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről.

Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy – ahogy arról a Telex műsorában is sok szó esik – a független sajtó munkájának köszönhetően már évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosított a jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban.

Az ügyben folyamatosan derülnek ki az újabb részletek. Az elmúlt napokban megszólalt például Matolcsy Ádám, Matolcsy György volt jegybankelnök fia, aki a Telexnek azt írta, senki nem lopta el az MNB vagy az MNB alapítvány vagyonát, édesapja ellen egy politikai indíttatású lejárató kampány zajlik, amit elsősorban apja gazdasági és politikai ellenlábasainak tulajdonít. „De még az ilyen szembenállás sem ad alapot arra például egy Állami Számvevőszéknek, hogy szakmaiatlan tartalmú jelentéssel tévessze meg a közvéleményt.”

Közben a kormány kommunikációjában mintha fordulat állt volna be MNB-ügyben, az elmúlt napokban már az Európai Központi Bank (EKB) volt az ügy főkolomposa. Kósa Lajos, a Fidesz egyik alelnöke arról beszélt, az EKB tehet róla, hogy nem születhetett meg az a törvény, amely megakadályozta volna az MNB alapítványában lévő pénzek átláthatatlan kezelését, néhány nappal korábban hasonlóról beszélt Gulyás Gergely is. Arról, hogy az EKB-nak volt-e szerepe az egész ügyben, itt írtunk.

Szintén érdemes lesz figyelni az MNB-ügy kecskeméti szálát: kedden három forgalmas körforgalomban aktivisták dudálva tiltakoztak kecskemétiek az eltűnt alapítványi pénzek miatt. A kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány 2021-ben vásárolt kötvényeket az MNB-hez tartozó egyik cégtől. Ezzel az Állami Számvevőszék március végén kiadott jelentése is részletesen foglalkozott, és mi is bemutattuk, hogy herdálták el az egyetem 127 milliárd forintját.

Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, arról pedig, hogy mit tud kezdeni a botránnyal a jegybank új vezetése, ebben a cikkben foglalkoztunk. Az MNB-ügy fejleményeit itt követjük.