Orbán-probléma és háborús pánikkeltés – a magyar vétót hozó csúcsról vitáztak az EP-ben
Együtt mindig meg fogjuk védeni az érdekeinket és az értékeinket, hangsúlyozta a legutóbbi uniós állam- és kormányfői csúcstalálkozóról szóló európai parlamenti vitán Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság vezetője kedden emlékeztette rá a képviselőket, hogy az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump 25 százalékos vámokat jelentett be az acélra, az alumíniumra, az autókra és alkatrészeikre. Von der Leyen arra figyelmeztetett, hogy a fa, a félvezetők és a gyógyszerek következnek, szerdától pedig ellenvámok a világ szinte sok országából az USA-ba vitt szinte minden termékre.
Von der Leyen: Mindig ki fogunk állni Európáért
Von der Leyen szerint olyan kapcsolatokat építettek ki többek között az Egyesült Államokkal, amiket eltörhetetlennek gondoltak és jólétet hoztak mindenkinek, de „sok európait teljesen elkeserítettek az Egyesült Államokból jövő bejelentések. Hadd tegyem világossá:
nem Európa kezdte” a hibás szembenállást, de „mindent meg kell tennünk, hogy megvédjük a polgárainkat és a jólétünket.
Miénk a világ legnagyobb közös piaca. Megvan hozzá az erőnk, hogy tárgyaljunk. Ellen kell tartanunk. Európa lakóinak tudniuk kell: együtt mindig előmozdítjuk és megvédjük az érdekeinket, valamint értékeinket. Mindig ki fogunk állni Európáért”, de megegyezéses megoldás a cél. Már felvette a kapcsolatot az állam- és kormányfőkkel a következő lépésekről, és „van egy erős tervünk, hogy ha kell, visszavágjunk”.
Elismerte, hogy sok a gond a világkereskedelemben, mint az egyensúlytalanságok, a méltánytalan támogatások, valamint a piaci hozzáférés korlátozása, de „ettől mi is szenvedünk, ezért dolgozzunk rajta” együtt. A vámokat a vásárlók fizetik meg, miközben a beszedésük egy „bürokratikus szörnyet” hoz létre, csak az inflációt fogják növelni, az USA gyárai pedig többet fizetnek majd az európai alkatrészekért.
A stratégia része az is, hogy sokszínűbbé tegyék a gazdasági kapcsolataikat. Már 76 országgal van kereskedelmi egyezményük, de bővítik a kapcsolatokat. Lezárták a tárgyalásokat Mexikóval, Svájccal és a dél-amerikai országokból álló Mercosurral, Indiával pedig az év végére véglegesítenének egy egyezményt.
A belső piacról is „levetik a láncokat” a határok közti akadályok lebontásával és azzal, hogy az uniós befektetők pénze az EU-ban maradjon, ne küldjék a megtakarításaikat „a világ másik felére”, utalt a márciusi EU-csúcs egyik témájára, a versenyképesség növelésére.
Weber „Orbán-problémáról” beszélt
Az USA vámjai nem a méltányos kereskedelemről, hanem a kereskedelemtől való félelemről szólnak, jelentette ki Manfred Weber. A jobbközép Európai Néppárt vezetője Trump következő vámkihívásának nevezte a szerdai „felszabadítási napot”, azaz a tükörvámok bevezetését, ami szerinte a harag napja, Trump pedig a világ legjobb gazdasági modelljét veszélyezteti. Arra is emlékeztetett, hogy hiába van az EU-nak kereskedelmi többlete, az USA nyer a digitális szolgáltatásokon, így ezekre kellene összpontosítani. (Nem mondta ki, de az Európai Bizottság várhatóan a héten több egyesült államokbeli cégre bírságot szab ki a digitális piaci jogszabály alapján.)
„Hol vannak ilyenkor Trump barátai? Orbán Viktor és Alice Weidel”,
az Alternatíva Németországnak nevű párt elnöke. „Beszéltek Trumppal”, J. D. Vance alelnökkel vagy Elon Muskkal? (A kereskedelempolitika kizárólagos uniós hatáskör, így az Európai Bizottság kezében van.) „Látom a populistákat, akik eladják az európai dolgozók érdekeit az acél- és autóiparban, vagy az európai gazdálkodóiét, csak hogy egy közös képet szerezzenek Trumppal. Ezt látom minden nap, és egyikük sem küzd igazán az európai érdekekért.”
A Tisza Párt képviselőit is tagjai közt tudó frakció vezetője elképzelhetetlennek tartotta, hogy pár hónappal ezelőtt is ott tartsanak, mint az EU-csúcson is tárgyalt védelmi csomaggal, de ezt csak az első lépésnek nevezte és továbbiakat szeretett volna. Szerinte egy európai védelmi pillérre lenne szükség, de az uniós állam- és kormányfők testülete, az Európai Tanács helyett a „tettre készek” állnak az élén. „Miért? Legyünk őszinték, mert a vezetők félnek” az egyhangú döntéshozataltól az Európai Tanácsban, ezért „úgy oldották meg az Orbán-problémát, hogy új formátumokat hoztak létre”, utalt a párizsi és londoni csúcsra. (A márciusi EU-csúcs következtetései közül az Ukrajnáról szóló érdemi részt magyar vétó miatt másodszor is csak a 27-ből 26 tagállam nevében adták ki.)
A szocialisták frakcióvezetője szerint a „szélsőjobb hamis hazafiai” behódolnak Trumpnak
Az EU-t keletről Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni offenzívája ostromolja, nyugatról Trump támadja kereskedelmileg, belülről pedig a szövetségeseik, például Orbán az értékeit,
jelentette ki Iratxe García Pérez. A szocialisták frakcióvezetője szerint a „szélsőjobb hamis hazafiainak behódolása” Trump előtt munkahelyek millióit és az uniós állampolgárok vásárlóerejét veszélyezteti. Ha ezt nem orvosolják, Európa elárulásának a gazdákra, az iparra és a fogyasztókra nézve is következményei lesznek.
A DK képviselőit is a sorai közt tudó frakció vezetője szerint az Európai Uniónak kézbe kell vennie sorsát, beleértve a védelmi kérdéseket is. Trumptól és Putyintól csak egy erősebb, versenyképesebb gazdasággal tud megszabadulni, de ehhez nem áldozhatják fel az ökológiai átmenetet, Ukrajnában és Gázában pedig meg kell védeni a nemzetközi jogot.
A fideszes delegáció elnöke alaptalan háborús pánikkeltésre panaszkodott
Gál Kinga a Patrióták Európaért (PfE) frakció vezérszónokaként háborús pánikkeltésnek tartotta az Európai Bizottság javaslatát, hogy az európai polgárok halmozzanak fel 72 órára elegendő vészhelyzeti tartalékot. „Ez veszélyes, mert félelmet kelt, és alaptalanul” – jelentette ki. (Az állam- és kormányfők egy korábbi, decemberi csúcstalálkozójukon kérték egyhangúlag az Európai Bizottságot, hogy támogassa a felkészülésüket a válsághelyzetekre például az egyre gyakoribb természeti katasztrófák miatt. A testület „az összes veszélyre kiterjedő integrált megközelítésre” és a gránátdobálással szemben nem csak háborús helyzetekre készülve adott ki 30 pontos javaslatcsomagot.)
A Fidesz-KDNP delegációjának elnöke szerint „három év szörnyű pusztítás után Ukrajnában most leginkább arra lenne szükség, hogy Európa támogassa az új amerikai adminisztráció tűzszünet és béke irányába tett diplomáciai erőfeszítéseit. Az nem kérdés, hogy Európának többet kell tennie a saját biztonságának garantálásáért. Éppen ezért fontos a védelmi képességek megerősítése, de nem engedhetjük, hogy ez további brüsszeli centralizációval, a nemzeti szuverenitás aláásásával járjon, ahogy az nem történhet újabb közös hitelfelvételből sem.”
Az európai védelem megerősítését külön kell választani az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások kérdésétől, „és őszintén kellene beszélni arról is, hogy Ukrajna uniós csatlakozása jelentős kihívást jelentene mind a mezőgazdaságunk, a kohéziós politika, a munkaerőpiac és a biztonság szempontjából is. Káros, ideológiavezérelt döntések helyett valódi megoldásoknak van itt az ideje a versenyképesség, az autópiac vagy éppen a mezőgazdaság terén.”
Az európaiak biztonságát „ma mindenekelőtt a tömeges illegális bevándorlás és az elhibázott brüsszeli migrációs politika veszélyezteti”. A menekültügyi csomagot rossznak tartotta, „nem kozmetikázásra, hanem koncepcióváltásra van szükség. Gyökeres fordulat kell, a változatlanságot megtestesítő Európai Bizottsággal és az ehhez asszisztáló balliberális néppárti koalícióval szemben.”
„Bárhogy akarják vezetőinket elhallgattatni, nem Orbán Viktortól kell a demokráciát Európában megvédeni.” A hétfő „sötét nap a francia demokrácia történetében”, „kiállunk Marine Le Pen mellett”.
(A PfE-hez tartozó Nemzeti Tömörülés francia nemzetgyűlési frakcióját és korábban magát a pártot vezető politikust öt évre eltiltottak a közügyektől, így a jelenlegi állás szerint nem indulhat a 2027-ben esedékes francia elnökválasztáson sem. A hétfői ítélet szerint tiltott módon használtak fel EP-juttatásokat nemzeti pártcélokra.) „ Egy demokráciában a döntést választásokon, nem pedig bíróságunkon kell meghozni” – hangsúlyozta a PfE első alelnöke.
A Mi Hazánk képviselője fenyegető levelet kapott
„Három évnyi iszonyatos öldöklés után nem további támogatásokra, hanem kompromisszumos békére van szükség” – emelte ki Borvendég Zsuzsanna. A Mi Hazánk képviselője szerint „önök kizárólag orosz háborús bűnökről beszélnek, és meg sem említik a másik fél embertelenségeit. Az orosz agresszió ténye nem menti fel az ukránokat sem az általuk elkövetett háborús bűnök felelőssége alól. Veszélyes üzenete van annak, ha a kettős mérce alkalmazásával az Unió szemet huny az emberi jogok sárba tiprása felett, bárki is követi azt el.”
A „legutóbbi békepárti felszólalásomban
szóvá tettem az ott élő magyarok elleni jogsértéseket, ezért fenyegető e-mailt kaptam ukrán szélsőségesektől. Ukrajna ellenségének nyilvánítottak, és utolsó figyelmeztetést intéztek hozzám.”
Azt ígérte, továbbítja a levelet az EP elnökségének, „és kérem, hogy ítéljék el azokat a szélsőségeseket, akik fenyegetéssel és kényszerítéssel próbálják akadályozni a szabad képviselői mandátum gyakorlását”.
